Mit mondott Steve Jobs a kalligráfiáról.

Talán senkinek nem kell Steve Jobsot bemutatni, ráadásul életrajzi filmje mostanában kerül a mozikba. Van neki egy kalligráfus körökben elhíresült beszéde, ami sokaknak adott inspirációt, hogy egyáltalán elkezdejenk foglalkozni a kalligráfiával. Hogy teljesen érthetővé válljon az amit elmondott, egy kicsit kiegészítem életrajzi elemekkel a beszédet.

A beszéd 2005. június 12-én hangzott el a Stanford Egyetem 114. megnyitó ünnepségén. Steve Jobst nevelőszülők nevelték fel és az örökbefogadási  egyezség alapján főiskolába akarták íratni, de Jobs nem akart továbbtanulni. Végül szülei nyomására beleegyezett, hogy folytatja tanulmányait, de mivel művészi hajlamait tartotta fontosnak csak a Reed magánegyetemre volt hajlandó jelentkezni. Viszont  kiemelkedően magas tandíja miatt egyértelművé vált, hogy szülei félretett pénze nem lesz elegendő az iskola befejezéséig. Jobs sikeresen érvényesítette akaratát, így 1972-ben bejutott a választott iskolába. Abban az időben egyre nagyobb hatással volt rá a hippi- és a spirituális kultúra, megismerkedett a Zen buddhizmussal és a vegetarianizmussal is. Az újonnan megismert eszméket nagy lelkesedéssel és intenzitással gyakorolta, és alternatív táplálkozási módszerekkel is kísérletezett. Hamarosan bűntudata lett a magas tandíj miatt, és mivel a kötelező óráit se szerette, kilépett az egyetemről, és (dékáni engedéllyel) csak néhány, általa kedvelt tantárgyat látogatott. Spártai életet élt, mezítláb járt, és alkalmi munkából tartotta el magát.

(Forrás: Wikipédia)

És egy idézet tőle, ami jó kalligráfia alapanyag lehet:

„Ha ma lenne életed utolsó napja azt akarnád csinálni, amit a mai napra terveztél?”

Steve Jobs

És a szöveg fordítása, ami a videóban 3:23-tól látható:

Sok minden, amibe belebotlottam a kíváncsiságomat és megérzéseimet követve felbecsülhetetlennek bizonyultak később. Had mondjak erre egy példát. Akkoriban a Reed Főiskolának volt talán a legjobb kalligráfia képzése az országban. Az egész egyetemváros területén minden plakát, minden címke minden fiókon gyönyörű kézírással volt elkészítve. Mivel abbahagytam a sulit nem kellett a normál tantárgyakra járnom, úgy döntöttem, hogy beiratkozom kalligráfiára, hogy megtanuljam hogyan kell ezt csinálni. Tanultam a talpas és talpnélküli betűkről, betűtípusokról, a különböző betűkapcsolatokhoz tartozó helyközökről, és arról, hogy mitől lesz olyan jó egy nagyszerű tipográfia. Gyönyörű volt, történelmileg, művészileg olyan kifinomult, hogy azt a tudomány képtelen megragadni. És lenyűgözőnek találtam. Még halvány reménysugár sem volt arra, hogy az életben mindennek praktikus hasznát venném. De tíz évvel később, amikor az első Macintosh számítógépet terveztük, az egész értelmet nyert számomra. És mindent beleterveztünk a Mac-be. Ez volt az első számítógép gyönyörű tipográfiával. Ha nem iratkoztam volna be arra a bizonyos órára a főiskolán, a Mac-en nem lett volna multipe master* vagy arányosan egalizált betűtípus. És mivel a Windows csak lemásolta a Mac-et, valószínű, hogy egyetlen személyi számítógépnek sem lenne olyan csodálatos a tipográfiája mint amilyen. Természetesen lehetetlenség lett volna előre látni az események összekapcsolódását amikor a főiskolára jártam, de visszatekintve, nagyon is tisztán látható volt tíz évvel később. Szóval nem tudod előre látni a kapcsolódásokat, csak visszatekintve nyerik el értelmüket.

* Az MM fonttípus a Type 1 készleten alapul, azzal a különbséggel, hogy kontúrrajzos betűkészlet, s így a méretváltoztatás nem hat ki a külalak minőségére. Szabadon létrehozhatók a betűtípusok különféle változatai számbeli korlátozás nélkül, vagyis nem csak félkövér, dőlt stb. változata lehet egy betűtípusnak. Az Adobe 1999-ben felhagyott a Multiple Masters betűkészlet fejlesztésével.